Egy 54 éves nő azért fordult orvos­hoz, mert néhány héttel korábban fájdalmas bőrelváltozások jelentek meg felső és alsó végtagjain. A bőrkiütés két antibiotikumkúra ellenére sem szűnt meg. A beteg lázról és súlyos generalizált fájda­lomról is beszámolt. A kórelőzményben nem szerepelt semmi említésre méltó.

Egy 37 éves férfi azzal a panasszal kereste fel orvosát, hogy alkarján és lábszárain 3 nappal korábban viszkető, eritémás bőr­elváltozás jelent meg. A kivörösödött bőr­területek egyenetlenné váltak, hólyagok és duzzanat alakultak ki. Az első kiütéseket a beteg akkor észlelte az alkarján, amikor éj­szakai horgászatot követően visszasétált az autójához. Másnap hasonló kiütést vett észre a lábszárain is. Közérzete egyébként jó volt.

A szisztémás vaszkulitiszek kezelése nagy kihívás. Főként a generalizált, sú­lyos állapotok azonnali kezelése elengedhetetlen, ettől függ a beteg sorsa, a szervi károsodás és a túlélés. Ilyenkor alapvető az immunszuppresszió. A kezelés függ a betegségtípustól. A kortikoszteroidok csaknem mindig első választást képeznek. 

A fehérvérsejtszám-emelkedés mértékének megállapításához alapvető az életkortól és a várandósságtól függő referenciatartományok használata. Az eozinofil fehérvérsejtek felszaporodása parazitás fertőzésre vagy al­lergiára utal, a limfocitózis gyermekkori virális megbetegedés jele lehet. A leukocitózis különösen a bakteriális fertőzések tünete. Stresszhatásokra akut leukocitózis alakulhat ki. A leukocitózis hátterében állhat pl. gyógyszermellékhatás, léphiány, dohányzás, elhízás, krónikus gyulladá­sos állapot. Rosszindulatú vérképzőszervi betegség jele lehet a láz, fogyás, fáradékonyság, zúzódások. Ha felmerül a malignitás, a beteget hematoló­gus-onkológus szakorvoshoz kell utalni.

Az urtikária gyakori betegség, akut formája különösen gyakori. Szerencsés eset­ben az akut urtikária gyorsan elmúlik, a betegek sokszor maguktól megfejtik a tü­netek kiváltó okát. Nagyobb kihívás a krónikus spontán urtikária és az indukálható urtikáriák kezelése. A krónikus spontán urtikária gyakran évekig tart, aktív korban lévő embereket érint, és bár átmeneti állapotnak tekinthető, amíg tart, súlyosan rontja az életminőséget. Az omalizumab bevezetése nagy előrelépés a korábbi ke­zelésekre refrakter krónikus spontán urtikária kezelésében.

Az orrpolipózis, az idült rinoszinuszitisz, az intrinszik asztma vagy az urtikária hátterében gyakran áll „aszpirinérzékenység” (analgetikumintolerancia). A betegség főként nők között jelentkezik az élet harmadik évtizedétől. A nazális tünetek évekkel megelőzhetik az asztmát vagy az akut intoleranciát. Az orrpolipok sebészi beavatkozást igényelhetnek, heteken-hónapokon belül kiújulhatnak. Az intrinszik asztma sokszor csak szisztémás szteroidkezeléssel kontrollálható.

Egy 62 éves fehér bőrű férfi az alsó végtagján kialakult hólyagos bőrelváltozás miatt fordult orvoshoz. A tünet 2 héttel korábban jelent meg a jobb boka elülső felszínén, és egyhetes ciprofloxacin kúra hatására sem javult.